Real Time Web Analytics
Felhasználói üzenet


Keresés folyamatban

Kedves Partnereink!

 

Az elmúlt évek során a szállítási szolgáltatás költségei jelentősen megváltoztak (bérköltségek, EKR és egyéb költségek emelkedése miatt). Ezeket a költségeket az elmúlt időkben sikeresen át tudtuk vállalni kedves ügyfeleink tehermentesítése végett. Viszont ezek a költségek már olyan magasak lettek, amik bizonyos esetekben már tovább nem vállalhatóak. Ezért az ügyfelekkel egyeztetve és megkérdezve őket, egy olyan konstrukciót dolgoztunk ki, amely előnyös tud lenni mindkettőnk számára. Én ahogy az elmúlt 25 évben és a jövőben is, csak a win-win helyzetre törekszem, ahol mindkét fél megtalálja aszámításait.

 

Szállításai díjaink 2020.03.18-tól az alábbiak szerint változik:

kg

Bruttó vásárlási érték

Nettó szállítási díj

0-20 kg között

30 000 Ft vásárlás felett

DÍJMENTES

30 000 Ft vásárlás alatt

1 500 Ft + ÁFA

21-40 kg között

50 000 Ft vásárlás felett

DÍJMENTES

50 000 Ft vásárlás alatt

2 000 Ft + ÁFA

41-60 kg között

80 000 Ft vásárlás felett

DÍJMENTES

80 000 Ft vásárlás alatt

3 000 Ft + ÁFA

61-100 kg között

150 000 Ft vásárlás felett

DÍJMENTES

150 000 Ft vásárlás alatt

5 000 Ft + ÁFA

101-200 kg között

250 000 Ft vásárlás felett

DÍJMENTES

250 000 Ft vásárlás alatt

7 000 Ft + ÁFA

201-600 kg között

350 000 Ft vásárlás felett

DÍJMENTES

350 000 Ft vásárlás alatt

10 000 Ft + ÁFA

 

Figyeljenek oda a kisértékű és nehéz termékekre (desztillált víz, szélvédőmosó stb.),mert ezek a termékek rontják a szállítás értékét, javaslom ezek mellé értékes termékek kosárba rakását, hogy az érték meglegyen és a súlyhatár is még elfogadható legyen. Vagy legyen magas a megrendelés értéke és akkor a súly nem számít!

Köszönöm szépen a támogatásukat és megértésüket!
 

Oszoli Imre

Ügyvezető Osz-Car Kft

www.osz-car.hu info@osz-car.hu Telefon: 06-23-500-187, -188



Osz-Car Autóalkatrész Kis- és Nagykereskedés Webáruháza
Belépés
Regisztráció
Hírlevél

KÉZILABDA

Az Osz-Car -kft. a Csákvári Kézilabda Utánpótlás Csapatának támogatója!


A kézilabda csapatról bővebb információt talál itt:



A kézilabdáról


   A kézilabdázás alapmozgásai – futás, ugrás, dobás –, mint a létfenntartás eszközei, az emberré válással párhuzamosan indultak a fejlődésnek. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a torna volt a kor domináns sportága. Új mozgásforma kellett, amely szakít a torna kötött szabályaival, élvezetes, szórakoztató, nők is játszhatják, illetve a túlságosan eldurvult labdarúgásnál és a rugby-nél „finomabb”.

 

Hozzávetőlegesen a századforduló környékén, három, egymáshoz meglehetősen hasonló játék fejlődött ki:

 

  •     haandbold,
  •     torball,
  •     hazena.

 

Ezek a játékok a mai kézilabdázás közvetlen elődjeinek tekinthetőek.

 

Nagypályás kézilabda

 

   Ez lett az új játék neve, amit 11–11 játékossal futballpályán kezdtek el játszani a sportág hódolói, és évtizedeken keresztül a sportág elfogadott versenyzési formájává vált, amelynek a népszerűsége egyre növekedett.

 

   Először a Nemzetközi Atlétikai Szövetség karolta fel a „labdajátékokat” szövetségi szinten, és albizottságot hozott létre, majd 1928-ban Amszterdamban megalakult a Nemzetközi Amatőr Kézilabda Szövetség (IAHF). 1936-ban Berlinben a nagypályás kézilabdázás az olimpiai programban is szerepelt. A háborús időszak viszont visszavetette a kézilabdázás fejlődését, és csak 1946-ban, Koppenhágában alakult újjá a Nemzetközi Kézilabda Szövetség. Székhelye 1950 óta Basel (Svájc).


Kispályás kézilabda

 

   A kézilabdázás első formájaként a kispályás játék jelent meg, de az 1920-as évektől inkább a nagypályás játék volt az uralkodó. Az észak-európai országok jelentős részében az időjárás viszontagságai jelentősen csökkentették a játéklehetőségeket (elsősorban Svédországban), ezért főleg teremben folyt a játék, így ők nagypályás játékot gyakorlatilag nem igazán játszottak, sőt ezekben az országokban a kézilabdázás teremsportként vert gyökeret.

 

   Jelentős változást az 1950–60-as évek hoztak: a kispályás kézilabda a maga sebességével, változatosságával és lüktető ritmusával fokozatosan háttérbe szorította a lassúbb nagypályás kézilabdázást. Az 1969-re tervezett nagypályás világbajnokságot érdeklődés hiánya miatt már nem is rendezték meg.

 

   1966 után már csak kispályás mérkőzéseket rendeztek, a nagypályás kézilabdázás nemzetközileg megszűnt. Az újabb mérföldkő 1972: a férfi kézilabda újra bemutatkozhatott az olimpián, Münchenben. 1976-ban aztán a következő olimpián, Montrealban már a női csapatok is lehetőséget kaptak a versengésre, és az olimpiai tornák mindkét nem számára a sportág kiemelt fontosságú eseményévé léptek elő.

 

   Az 1980-as években a kézilabdázást az egyre növekvő népszerűség, a szabályok megszilárdulása, a sportág megerősödése és technikai-taktikai repertoárjának látványos fejlődése jellemezte. A kilencvenes évekre a kézilabdázás az egyik legnépszerűbb sportággá nőtte ki magát. 1994-től Kézilabda-Európa-bajnokságokat is rendeznek. A 2000-es évek elején megjelent a strandkézilabda.

 

   Napjainkban már jóval száz fölé emelkedett a tagországok száma, és összesen több mint tízmillió játékos űzi versenyszerűen a kézilabdát. Hazánkban is az egyik legnépszerűbb sportágnak számít. Az előző évtizedekben meghatározó szerepet játszó európai országok mellett ázsiai, afrikai, amerikai, sőt óceániai országokban is rohamosan fejlődik, népszerűsödik a játék. A világbajnokságokon 24 válogatott vehet részt.


A kézilabda Magyarországon


   A kézilabda magyarországi történetét egy magyar atléta, Csérfay Sándor alapozta meg, aki egy európai túra során figyelt fel a különös játékra. Az akkoriban még labdarúgópályán játszott játék egy életre rabjává tette. Később 1933. március 30-án önálló szövetségként megalakult a Magyar Kézilabda Egyesületek Szövetsége. A magyar férfi válogatott az 1936-os berlini olimpián szerepelt először, 1938-ban pedig világbajnoki bronzérmet szerzett. Ez jelentősen növelte a sportág népszerűségét és elősegítette számos klub létrejöttét. A második világháború jelentősen megtépázta a kézilabda sportot is, de az 1949-ben Budapesten megrendezett női nagypályás világbajnokságon a magyar válogatott mégis aranyérmet szerzett. Ezt követően azonban Nyugat-Európából elindult világhódító útjára a kisméretű pályán játszott kézilabda, melyet Magyarországon elsősorban szabadban, de Európa nagy részén már teremben űztek. Ezzel megpecsételődött a nagypályás kézilabda sorsa.

 

   A játék a kisméretű pálya révén felgyorsult, több gól született, a stratégia is fontosabb szerepet kapott, mindezek együtt jelentősen növelték a sportág népszerűségét. Az 1950-es évekre a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) már sűrű programot bonyolított évente, ekkor indult ugyanis útjára a világbajnokság, melyen elsősorban a nők szerepeltek sikeresebben, olyannyira, hogy 1957-ben ezüstérmet nyertek, majd 1965-ben világbajnokok lettek dortmundban. Ez idő tájt az IHF elindította a klubcsapatoknak kiírt három európai kupát. A Bajnokok kupája, az IHF kupa, és a Kupagyőztesek Európa-kupája nagyot lendített a játékosok technikai fejlődésén. Akkoriban a magyar csapatok közül a férfiaknál a Tatabánya, a Bp. Honvéd, a Győr, és a Debrecen, míg a nőknél az FTC, a Bp. Spartacus és a Vasas vívott ki magának nemzetközi hírnevet.

 

   1972-ben elindult a sportág olimpiai története. Ezekben az években a magyar válogatottak rendszeresen vettek részt a világbajnokságok döntőiben. Ez az időszak főként a hölgyekről szólt. 1977-ben Az FTC női csapata megnyerte a KEK-et. A nyolcvanas évekre már a férfiak is jobban szerepeltek, két olimpiai 4. helyet szereztek, és a hölgyek is kiharcoltak egy 4. helyet. Az 1980-as világbajnokságon mindkét magyar csapat a második helyen végzett. Emellett 1982-ben férfiágon a Budapesti Honvéd, a nőknél pedig a Vasas megnyerte a Bajnokok Kupáját.

 

   1992-ben megalakult az Európai Kézilabda-szövetség (EHF). Ezekben az években újra megindult a sportág fejlődése, olyannyira, hogy a második legnépszerűbb sportág lett az országban, és a mérkőzéseket gyakran telt házas csarnokokban játszották. A női válogatott ebben az időben előbb egy világbajnoki 2. helyet, majd egy olimpiai 3. helyet szerzett Laurencz László szövetségi kapitány irányítása alatt. A Dunaferr női kézilabdacsapata 1995-ben megnyerte az EHF-kupagyőztesek Európa-kupáját, majd 1998-ban az EHF kupát.

 

   Az ezredfordulót egy olimpiai 2. hellyel és egy romániai Európa-bajnoki címmel ünnepelték a lányok Sydneyben, Mocsai Lajos vezetésével. Ezekben az esztendőkben a női vonal újra magasra ívelt. A Dunaferr 1999-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját és a szuperkupát, emellett a Debrecen elhódította az EHF-kupát, később a Cornexi csapata is képes volt erre 2005-ben, majd később az FTC játszott BEK-döntőt, és 2006-ban megnyerte az EHF-kupát, illetve kétszer is az EHF-kupa és a KEK döntőjében szerepelt a Győri ETO, sőt 2009-ben a Bajnokok ligája döntőjéig jutottak. Férfi vonalon a Veszprém nyújtott kimagaslót, amely a Bajnokok ligájában döntőt is játszott 2002-ben, de meg kell említeni a Dunaferr 2000-ben KEK-döntős csapatát is. 2008-ban az MKB Veszprémnek, míg 2011-ben az FTC női csapatának sikerült elhódítania a KEK-trófeát.







FORGALMAZOTT GYÁRTÓK
OSZ-CAR Kft.,
2040 Budaörs Komáromi u. 20.
Tel: 23 500 187, 23 500 188.
Fax: 23 500 185
Fax-iroda: 23 445 889
Email: osz-car@osz-car.hu
Skype: